Info Panel
Itt állsz:   Nyitólap  /  Nyitólap  /  Karola Cecília legnagyobb produkciója: az Orfeumtáncos hadsereg

Karola Cecília legnagyobb produkciója: az Orfeumtáncos hadsereg

A Karola Cecília vezette orfeumtáncos hadsereg Krúdy szerint ezer alkalommal őrjítette meg Pest közönségét. A darab külön pikantériáját adta, hogy akkoriban nem volt önálló magyar hadsereg. Pótolták ezt a színpadon…

Karola Cecília, a millennium legünnepeltebb orfeumdívája a csúcsra kétszáz testhez simuló huszárruhában masírozó hölgy élén jutott. A Rajna Ferenc (Somossy sógora) komponálta Hölgyzászlóalj (Frauen Batallion) című operettet, ami az 1890-es évek legnagyobb sikere volt, ezerszer tűzte színpadra a Somossy Orfeum. Amikor minden jegy elfogyott, létrákat kellett beállítani a nézőtérre, és minden fokot kiadott Somossy direktor.

De mi volt a Hölgyzászlóalj titka, miközben azt írták róla a korabeli újságok, hogy tartalmát tekintve olyan fehér darab volt, hogy arra akár iskolás lányok is nyugodtan beülhettek volna? Természetesen a „nadrágszerep”, ráadásul ebben a mennyiségben (bár Krúdy már nem kétszázra, csak nyolcvan hölgyre emlékszik), és nem is akármilyen: az Orfeum színpadán korábban ledérebbnél ledérebb szerepekben feltűnő orfeumtáncosok testén feszült a huszár uniformis.
Krúdy szerint Nagyváradra külön vonat vitte volna Karola Cecília társulatát, és az előadást végül csak azért nem tartották meg, mert meghalt Kossuth Lajos, de Karola legnagyobb hódolója, Lazarovics Mihály birtokán tartott, ugyancsak különvonattal utaztatott Hölgyzászlóalj extra produkciója azonban nem maradt el. Szredistyén hetekig tartott a dínom-dánom Párizsból hozatott pezsgővel, és csemegékkel. „Carola Cecília (akiért egyformán rajongtak öreg börziáner zsidók és ifjú grófok) huszárkapitányi uniformisban vezényelte a pompás csapatot. Nagyváradra különvonattal vitték a zászlóaljat, hogy estére a Fekete sasban játsszék, és talán már föl is lobogózták a váradi házakat, midőn Turinból megjött a sürgöny: a kormányzó meghalt… Cicele, akinek olyan sűrű, hosszú haja volt, hogy fejétől sarkáig elborította, nem őrjíthette meg végképpen a nagyváradiakat, az előadás elmaradt.” Krúdy Gyula: A vörös postakocsi

kép forrása: Bolond Istók 1899. december 10.


A szövegek – a felhasznált források, és képek szerzői jogainak sérelme nélkül – önálló szerzői jogi védelem alatt állnak. Egy készülő könyv részét képezik; ©Földvári-Oláh Csaba

  2019  /  Nyitólap  /  Utoljára módosítva augusztus 24, 2019 by admin  / 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük