Info Panel
Itt állsz:   Nyitólap  /  Nyitólap  /  Karola Cecília színre lép: akinek a cipőjéből a leggazdagabbak ittak pezsgőt

Karola Cecília színre lép: akinek a cipőjéből a leggazdagabbak ittak pezsgőt

Karola Cecília. (1867-1933?) Varietédíva. Állítólag Vogel Karolaként született, de jól értesült újságírók Szabó Karolaként is emlegetik. Az életéről szóló információk nehezen gyűjthetők össze még a korabeli újságok és a budapesti éjszaka “szakirodalma” alapos tanulmányozásával is,de vitathatatlan: Karola volt a millenniumi éjszaka legnagyobb sztárja.

A születésének a napját biztosan tudjuk, az évét nem. Azt is csak onnan, hogy 1891-ben ezen a napon is fellép: november 5-én Somossy színpadán viharos tapsok között ünnepli születésnapját. Egy bírósági tárgyalásról szóló újságcikk szerint 1867-ban született Poroszországban. Állítólag vadászok találtak rá egy búzaföldön. Berlinben nőtt fel, és Somossy Károly Bécsben fedezte fel. A Somossy Orfeum legnagyobb sztárja, aki ha vendégszerepel, azt természetesen csak a legdivatosabb helyeken teszi, például a bécsi Ronacherben, vagy a szentpétervári Alcazar színházban (1896-97 között egy teljes évig nélkülözni kénytelen a pesti közönség). Persze először Karola is a király utcai Kék Macskában kezdte, és szép sorjában helyezte egymás után harisnyás lábait a kötelező orfeumgrádicsokra: Herzmann Orfeum, Folies Caprice, Somossy. Karola Cecília az 1890-93 között működő „fapados” Somossy Orfeumnak is már az első számú sztárja, amit nem mutat más jobban, mint hogy az Orfeumban működő szolgálati primadonnalakás lakója. 1893-ban, amikor bezár a rózsalugasos, régi Orfeum, hogy 1894-ben egy „noch nicht gesehenes” szórakoztató palota nyíljon a helyén, a rendőrségnek kell visszaszorítnia a tömeget, amely nem fér be a búcsúelőadásra. Karola a Fáraó felesége című Rosenzweig darabban köntösét ledobva, dús bájaival kényezteti közönséget, de a Bogár Imre című betyárkomédiában már nadrágot húz, és töltött puskával betyárruhában, lovon vágtat be a színpadra, de pályája vitathatatlan csúcsa mégis a Hölgyzászlóalj című operett.


A szövegek – a felhasznált források, és képek szerzői jogainak sérelme nélkül – önálló szerzői jogi védelem alatt állnak. Egy készülő könyv részét képezik; ©Földvári-Oláh Csaba

  2019  /  Nyitólap  /  Utoljára módosítva május 14, 2019 by admin  / 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük