Margó Zelma (1868-1928)
Operett szubrett. Budapesten született Morgenstern Zelmaként. Színésznőként főként vidéki színpadokon (pl. Szeged, Nagyvárad, Pécs) szerepelt. A korabeli újságok tanúsága szerint 1887-ben Szegeden Szigligeti: Cigány című darabjának nő főszereplőjeként megbukik: „Margó Zelma igen vállalkozó szellem. Adott már elsőrangú, huszadrangú, nagy és apró, énekes, beszédes és néma szerepeket, volt már operettszubrett, drámai szende, hősnő, tegnap pedig népszínmű-énekesnő lett, és különös hatást egyikben sem gyakorolt.”[1] Következő évben elhagyja a szegedi társulatot. A Debreceni-Nagyváradi Értesítőből[2] megtudjuk, hogy 1893. december 29-én kerül a debreceni színházhoz Margó Zelma, operett, és népszínmű énekesnő. (Ekkor veszi fel a helyi társulat a soraiba a Krúdy által sokszor emlegetett Locsarekné „komikanét”,Tiszainé Eilinger Ilonkát, illetve a névsorban találjuk Tiszait is mint jellemkomikust és buffót.) Debreceni pályafutása alatt fellép Nyíregyházán is (ahol a testvére Margó Célia is megfordul). Később a Magyar Színházba, majd a Király színházba kerül. 1899. november 24-én a Magyar színház is bemutatja a Karola Cecíliával elhíresült Rajna Ferenc féle Asszonyregementet (Hölgyzászlóalj), amelynek női főszerepét (Éjszaky Emília) Margó Zelma játssza. Lehet, hogy ennek az előtanulmánynak köszönheti, hogy A Zala című folyóirat 1904-ben elismerően ír huszár ruhás alakításáról, amit a helyi színházban vendégművészként tesz meg: „Ha egy huszár így táncolni tudna, Margó Zelma lehetne.”[3] 1909-ben befejezi színészi pályafutását, miután feleségül megy egy budapesti szeszgyároshoz.
[1] Idézi: Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. Szeged, 2003. Bába Kiadó
[2] Debreceni-Nagyváradi Értesítő 52. évfolyam 1. szám
[3] Zala (politikai lap) 31. évfolyam 73. szám; 1904. szeptember 11.
kép forrása: www.mandadb.hu
