Info Panel
Itt állsz:   Nyitólap  /  Blog  /  Szépírói szövegek és gyönyörű balerinák mutatják be a város Hőskorát

Szépírói szövegek és gyönyörű balerinák mutatják be a város Hőskorát

 A Ballerina Project Hungaryval együttműködve  útjára indítottunk egy különleges vállalkozást: több művészeti ág összekapcsolásával mutatjuk be a város Hőskorát, a millenniumi Budapestet, azt a számomra különösen kedves korszakot, ahol regényem, a Centrál is játszódik…

A Hőskor projekt első képei a Pesti Vigadóban készültek, ahol 1873-ban  egy nagyszabású ünnepség keretében kimondták mai fővárosunk, Budapest megalapítását.

„De jó lett volna akkoriban Pesten járni, amikor valódi krinolinban repült a dáma, a szerelmesek nyugodtan bíztak az időben, s évekig epekedtek az első csókért; senki nem sietett, csak a lóvasút.” 

Csak egy női sziluett képes megállítani az időt. A pesti Vigadóban, ahol először kimondták a nevét ennek a lüktető, hatalmas nagyvárosnak: Budapest, ma megkíséreltük megállítani és megfigyelni az időt: az árnyékokat és a fényt, ami a világ kezdete óta a női szépséget mindig is a legpontosabban festette meg. 1873-ban ezek között a falak között mondták ki Pest, Buda és Óbuda egyesítését: Budapest megalapítását. Ezek a fotók egy hőskorból súgnak nekünk szavakkal ki nem mondható képekbe zárt titkokat, amikor útjára indult az a város, amit most is ismerünk, egy város, ami a századfordulóra már valódi európai nagyvárossá vált…

Vajon bármit is megsejtettek-e városatyák ennek a születő városnak a huszonegyedik századi jövőjéből, akik Ráth Károly vezetésével 1873-ban kimondták Budapest megalapítását? Hogy százötven év múlva Európa turistáinak legkedveltebb célpontja lesz Budapest? A Duna csíkján innen és túl ma egy közel kétmilliós európai nagyváros terül el. Bár már születőben voltak tervek, de a Vigadó tanácsterméből a jövőt kémlelve még azt a hatalmas fejlődést is nehéz volt elképzelni, amit a Millenniumra, az ezeréves évfordulós építkezéseknek, és a gazdasági fellendülésnek köszönhetően a város elért. 

Redout, Vigadó. A budai várat védő Hentzi generális 1849-ben az ostrom alatt a várból a Redout épületére irányított ágyúkkal rommá lövette az épületet, hogy megfélemlítse a várost, és visszavonulásra bírja az ostromlókat,de a pesti Vigadó a Redout romjain újjászületett.1865.farsangján rendezték meg itt az első bált, bár az újságok híradása szerint a Vigadó báltermei kongtak az ürességtől, mert mindenki attól tartott túl sokan lesznek..

Azok a felejthetetlen bálok, amin még őfelsége is részt vett… Rohonczy Gida elégedetten nézett végig a termen. A híres bálrendező Strausz János, a bécsi keringő-király zenekarát Pestre a császárvárosból kisebb vagyonért hozatta le. A Vigadó otthont adott a legfényűzőbb báloknak, ahol a gyönyörű pesti nők megmutathatták a báli szezonra készült ruháikat… Korcsolyabál. A névből is sugárzik a kecsesség, az elegancia… De egy bál soha el nem múló, sejtelmes pillanata mindig egy nő sziluettjébe van zárva. A pillanat, amikor a férfi a bálterem lépcsőjén megpillantja A NŐ-t.

Egy pillanatra sötét lett, mielőtt a Vigadó híres báltermében kigyúltak volna a fények… „Az igazi elit bálok fénykora az 1873-as krach-hal letűnt”- írja a Millennium évében a Vigadó régi báljairól a Vasárnapi Újság. A hetvenes években már csak emléke maradt meg azoknak a pazar báloknak, amikor még Jókai Mór is ropta a táncparketten az akkori divatos Kakas Márton-féle sarkantyús csizmában, és ahol arannyal kivert hatalmas betűk hirdették: gróf Andrássy Gyula neje, Kendeffy Katinka a fővédnök.

A darabokra hulló fény sebet ejtő szilánkjait már összesöpörte az idő…

Százhúsz év. Az akkori Vigadó Pestjén sem volt minden fehér és fekete, de a fény, fény volt. A bálozók mindig is a fényt akarták, keresték. Pazar bálokat rendeztek meg itt és nem sajnálták rá a pénzt. Aranyhalas szökőkutakról, görög istenek szobrairól, aranyba és ezüstbe öltöztetett táncrendekről, igen, de a bálterem árnyékában ökölbe szoruló ujjakról, fagyott mosolyokról, eltakart könnycseppekről a híradások már nem szólnak. Azokról a pillanatokról, amikor kihunytak a fények. A darabokra hulló fény sebet hagyó szilánkjait már összesöpörte az idő.

 © Földvári-Oláh Csaba író Bíró Emese, Nagy Gvendolin, Laura M. Ottlik 2019, Budapest Vigadó – hivatalos copyright of © Tunde Dora


A szövegek – a felhasznált források, és képek szerzői jogainak sérelme nélkül – önálló szerzői jogi védelem alatt állnak. Egy készülő könyv részét képezik; ©Földvári-Oláh Csaba

  2019  /  Blog  /  Utoljára módosítva augusztus 31, 2019 by admin  / 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük